A cseresznye, mint gyümölcs a világ legtöbb pontján nagyon nagy népszerűségnek örvend. A legkülönbözőbb kultúránkban rajongás övezte és övezi napjainkig. Ez sokféle kapcsolódó hagyományt és rengeteg fajtanemesítést hagyott ránk.
Eltérő karakterFája a meggyhez hasonlóan nem túl nagyigényű, általában laza, humuszban nem túl gazdag talajon is megél, ezért nagyon sokfelé megtalálható. Ideális körülmények között nagyméretű, terebélyes fává fejlődik, ami éréskor akár 80-100 kg gyümölcsöt is teremhet. Az érési ideje általában június közepétől júliusig, néhány hétig tart. A gyümölcs vízben gazdag (a római korban szomjoltó hatása miatt telepítették az útvonalak mentén), kalóriában viszonylag szegény, ásványi anyagokat és vitaminokat is tartalmaz, viszont könnyen romlik és elég sok kártékony rovar támadja. Fajtáit tekintve világszerte meghaladja az ezer ismert változatot, ezek mind külalakra, színre, ízre eltérőek lehetnek. Nálunk is nagy hagyománya van a nemesítésének. A legismertebb fajtáktól (Stella, Germersdorfi, Szomolyai fekete, Katalin, stb.), a különlegességekig legalább százféle található.
A cseresznye pálinkaA cseresznyéből készült pálinka könnyed, illatában visszafogott, üde, kellemes aperitif. Sokak nagy kedvence, pedig mind illatban, mind zamatjában vannak nála erőteljesebb, testesebb párlatot adó gyümölcsök. Játékosan könnyed, finom és nem erős. Fogyasztása szobahőmérséklet alatt, 18-20 Celsius fokon válik a legélvezetesebbé. Mivel nem testes a párlat, az alkoholtartalmára különösen figyelni kell. Az alacsonyabb tartalom javasolt, mivel érzetre hangsúlyosabb lehet, mint amilyen erős valójában.